Szivárvány Baptista Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola

1204 Budapest, Pöltenberg utca 10-12.
Telefon: 06 1 347-0950
iskolaszivarvanygszkihu

HEFOP


Fejlesztő munka a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program területén

„ Új szín a Szivárványban, avagy a kompetencia-alapú oktatás bevezetése a Nagy-Szivárvány Alapítvány Gimnáziuma és Szakképző Iskolájában ”

 

Tisztelt Partnereink!
Tisztelt Szülők, Kedves Pedagógusok!

 

Mindenki, akinek gyerekei vannak vagy iskolában dolgozik, évek óta érzékeli, hogy valami megváltozott.

A szülők és a pedagógusok is tapasztalják, hogy a tanulók egy ingerekben talán túlságosan is gazdag, gyakran zaklatott világban nevelkednek. Nagyon sok iskolai és otthoni elvárásnak kell megfelelniük annak érdekében, hogy jól teljesítsenek, harmonikusan fejlődjenek, felkészüljenek felnőtt életükre. Ez nem megy zökkenőmentesen, a gyerekek egy része sokszor feszült, hajszolt, mások pedig semmittevéssel, a korukhoz képest éretlen magatartással próbálnak kibújni a követelmények szövevényéből.

 

A pedagógusok arról számolnak be, hogy átadott tudásuk egyre kevésbé ér célba, a diákok figyelme csak nagy nehézségek árán köthető le, gyakoriak a fegyelmezési problémák, szaporodnak az egymás meg nem értéséből származó konfliktusok gyerek-tanár, tanár-szülő között.

 

Nyilvánvalóvá vált, hogy az iskolában alapvető változtatásra van szükség.

Négy évvel ezelőtt, 2003 elején indult az a – Magyarországon korábban sosem látott mértékű és mélységű – tananyag-fejlesztési munka, amely céljául tűzte ki az iskolai tanítás modernizálását, annak korszerűbbé, a gyerekek számára hasznosabbá, érdekesebbé tételét. Egy olyan iskolarendszer létrehozását, amely minden diák számára egyenlő esélyeket, sikeres előbbre jutást biztosít. Ma a fejlesztő munka végén, a tananyagok kísérleti kipróbálásának lezárásánál tartunk.

 

A diákjaink most kezdik tanulni az iskolában ezeket az új tananyagokat. Ezt a programot pénzügyileg és szellemileg az Európai Unió és magyar állam támogatta, a fejlesztési munka pedig egy e célra létrehozott intézmény, a SuliNova Kht. szervezésében, szakmai irányításával zajlott.

Először az itt dolgozó szakemberek a nemzetközi mérések eredményeit és gyakorló pedagógusok tapasztalatait is fegyelembe véve felmérték és meghatározták, hogy az oktatás milyen területein lenne a legfontosabb és legsürgetőbb a fejlesztés a gyerekek érdekében.

Úgy találták, hogy nem egy-egy tantárgy tartalmát, tanítási módját kell megváltoztatni, hanem olyan területeket kell találni, amelyek az összes tantárgy tanulására hatnak, és általánosan fejlesztik, jobbá teszik a gyerekek tanulási kedvét és eredményeit. Ezek alapján a fejlesztő munka öt kompetenciaterületen indult meg, a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, idegen nyelvi, szociális, életviteli és környezeti valamint az életpálya-építési kompetenciák témakörében.

 

Ezt a füzetet azért írta munkacsoportunk, hogy részletesebben bemutassuk Önöknek a fentiek közül azt a területet, amellyel mi foglalkoztunk:

  • Szövegértés-, szövegalkotás
  • Matematika
  • Idegen nyelvi/német
  • Életpálya-építési kompetencia
  • Szociális, életviteli és környezeti kompetencia

 

Mi a szövegértés- , szövegalkotás kompetencia?

Olyan gyermekbarát program, mely a fiatalok nevelésének legkiválóbb hagyományait őrzi, majd tovább fejleszti, és az alternatív pedagógiák jól bevált gyakorlati tapasztalatait használja fel a neveléstudomány legújabb eredményeire is támaszkodva, új utakat keresve a fiatalok kommunikációs kultúrájának, a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területének – a mainál eredményesebb – fejlesztéséhez.

A fiatalok egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növelhetők a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésének, eredményes fejlesztésének esélyei. Erre nagyon nagy szükségünk van, mióta a középiskolák befogadó iskolákká váltak. Évek óta az osztályokban egyre több a sajátos nevelési igényű tanulók száma. Annak a reményében kezdtük a programmal a munkánkat, hogyha a hozzánk érkező fiatalok számára megkönnyítjük az iskolába való beilleszkedést, elfogadtatásukat közvetlen környezetükkel, a tanulási kudarcok megelőzését segítjük, akkor már egy lépéssel közelebb leszünk céljainkhoz.

Bízunk abban, hogy a közös munka és az együttes tevékenység örömöt okoz a fiataloknak.

Az első dolgunk egy olyan osztályterem belső kialakítása volt, amely szakít az eddig megszokott formával. A programban természetes a frontális elhelyezkedés átalakulása, a gondolatcsere, munka közben a tanulók egymás felé fordulhatnak, egymás arcát látják.

A következő lépés, pedig a Szülők tájékoztatása, megnyerése volt a programhoz. Tanévkezdéskor szülői értekezlet keretében pontos tájékoztatást adtunk a Szülőknek a pályázatról, a kompetencia alapú oktatásról, várható eredményeiről. Örömmel fogadták a változást. Ekkor tájékoztattuk a szülőket, hogy lehetőség van tanulószoba igénybevételére. A tanulószobák keretében egy olyan nevelő fejleszti tovább a gyerekeket, aki fejlesztő pedagógusként dolgozik és rendszeres hospitálással, a program teljes megismerésével viszi tovább a délelőtt tanultakat.

 

A fejlesztés célja

  • Kommunikáció-központúság. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a fiatal és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.
  • Tevékenységcentrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük.
  • Rendszeresség. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják.
  • Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.
  • Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje.
  • Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés.
  • Különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz. A programcsomag moduljai elsősorban keretmodulok, amelyek az adott műveltségterület tananyagtartalmával tölthetők meg. Ilyenek lehetnek például a tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készült feldolgozási sémák. A műveltségterületek mindegyikében megjelenik a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése. A program ugyanakkor kiemelten kezeli a műveltségterületek közül azokat, amelyek szövegalapúak, vagyis elsősorban kognitív ismeretek közvetítői. Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk és - speciális szövegei miatt - a Matematika és a Testnevelés.

Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. A kérdés, hogy hol, mikor, milyen módon van lehetőség a kompetencia fejlesztésére, illetve a kompetencia fejlesztésének melyik összetevője kaphat hangsúlyt az adott tantárgyban. (Például a problémalátás és az adatkezelés képessége a matematikai szöveges feladatokban, az utasítások hallás utáni megértésének fejlesztése a testnevelésben, a verbális és nem verbális információk együttes megértésének képessége kiemelten fejleszthető az Ember és társadalom, valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületeken. )

 

A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló, és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz. A programcsomag moduljai elsősorban a műveltségterület tananyagtartalmát veszik alapul. A tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készülnek a feldolgozási minták. (Gondolunk itt olyan modulokra, amelyek az érvelő, magyarázó, kifejtő, dokumentum, narratív, informatív, hivatalos vagy egyéb speciális szövegek megértésének menetét mutatják be az adott terület tankönyvi szövegeit véve alapul.)

 

Tanórán kívüli fejlesztés: A kompetencia fejlesztésére a program ezen része a tanórán kívüli lehetőségeket veszi számba. Célunk, hogy ezek a programcsomagok lehetőséget biztosítsanak mind a felzárkóztatáshoz, mind pedig a tehetséggondozáshoz. Felzárkóztatás esetén erős motiváció lehet az a vonatkoztatási keret, amely értelmessé teszi a megtanultakat a gyerek számára. Tehetséggondozás esetében pedig az előzőekben megszerzett ismeretek, képességek stb. komplex módon, egymással kombinálva érvényesülnek.

 

Mi a matematika kompetencia?

Az összeadás, kivonás, szorzás, osztás és arányképzés alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében, a fejben és papíron végzett számítások során.

A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van.

Ez a kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét és az erre irányuló hajlamot, valamint az ilyen jellegű megjelenítést.

 

A programcsomagok a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint induktív következtetés fejlesztését segítik elő.

 

A matematika műveltségterületének teljes egészét lefedi. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba, azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása.

 

A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendje van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzik fel a pedagógus munkáját.

 

 

A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a fiatalok életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg.

 

 

A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a fiatalokat körülvevő világ jobb megértését segítik. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap.

 

Bevezettük a kooperatív csoportmunkát, melyet a tanterem berendezése is könnyített. Az osztály maximális létszáma 24 fő, melyben négyfős és két kétfős csoportok kialakítására került sor. Ez a munkaforma kicsit zajosabb a megszokottnál. A csoportmunka során a sajátos nevelési igényű tanulókat a társaik ügyesen próbálják bevonni a közös feladatmegoldásba, és segítik őket a jó megoldás megtalálásában. A kooperatív tanulási módszer, kiválóan alkalmas a sajátos nevelési igényű tanulók bevonására a tanórákon. A kooperatív tanulás négy alapelvének betartásával- építő egymásrautaltság, egyéni felelősség, egyenlő részvétel, egyidejű (párhuzamos) interakciók-, a sajátos nevelési igényű tanuló is az osztály szerves részét képezi. Az ilyen tanulásszervezéssel pozitív közösségtudatot, kölcsönös bizalmat és megbecsülést alakíthatunk ki az osztály egészében, ezzel segítve a sikeres integrációt.

 

A differenciált rétegmunka, a csoport-és pármunka kialakítása elengedhetetlen feltétele az integráció sikerének. A csoport minden tagjának célja, hogy mindenki megtanulja az anyagot egyéni képességei szerint. A csoportcél és egyéni cél összhangját kell megteremteni. A csoportmunkát mindig valamilyen közös tevékenység, problémafelvetés, információszolgáltatás előzi meg. A munka végén egyéni képességekre szabottan ellenőrzik, értékelik saját munkájukat. Nagyon fontos, hogy a tanulási zavarokkal élő fiatal is megtanulja saját feladatait ellenőrizni, munkájáról beszámolni és azt értékelni. Megjelenik a differenciált számonkérés és értékelés, a beszámoló a többi csoportnak az elvégzett munkáról.

 

A tanulásban akadályozott fiatalok számára további előnnyel jár a párban folyó munka. Amennyiben rokonszenvi alapon történik a választás, akkor a barátság megerősítése lesz a munka mellékterméke.

 

A páros munka jól használható a (pillanatnyilag) hasonló szinten lévő fiatalok feladatmegoldásánál, ahol az egymás segítése dominál. Ha a tanulópár egyik tagja lényegesen jobb szinten van, akkor a tanulmányi kapcsolat a segítés céljával jön létre.

 

Mint befogadó iskolának olyan tanítási programokkal kell dolgoznunk, amelyek kellően rugalmasak, és a különböző képességű fiatalok számára egyaránt hozzáférhetők. Ilyen program a Nemzeti Fejlesztési Terv intézkedése keretében készült kompetencia alapú oktatási programcsomag. Ez a programcsomag az ismeretátadás helyett a képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.

 

Túlméretezett tananyag helyett reális tananyagmennyiséget dolgoz fel kiegészítve sérülésspecifikus ajánlásokkal, tartalmakkal. Az egységes módszerek helyett differenciáltakat alkalmaz. Passzív tanulói magatartás helyett a tevékeny, aktív tanulói magatartásra helyezi a hangsúlyt. A programcsomag elemei a gyerekek képességeihez, speciális sérüléseikhez optimálisan alkalmazkodva változtathatók, elhagyhatók, kompenzálhatók.

 

Hatékony integráció csak jól működő teammunkával valósítható meg. A csoport tagjai az osztályban tanító pedagógusok, a gyógypedagógusok, a rehabilitációt segítő szakemberek és nem utolsó sorban a szülők.

 

A hatékony tanítás előfeltétele a tanulók személyiségének, pszichés funkcióinak, képességeinek megismerése, a kompetenciaterületek alapos ismerete és az ezekhez igazodó, a tanítás-tanulás folyamatát segítő módszerek , eljárások és eszközök biztosítása.

 

A nevelés minden szintjén és minden területén az egyéni fejlődés sajátosságaihoz igazodó tanulási folyamatok megtervezésére, irányítására, megszervezésére van szükség.

 

Miért van szükség fejlesztésre ?

 

A világban zajló gazdasági, technológiai és társadalmi változások közvetlenül teszik próbára az egyén alkalmazkodóképességét, ugyanakkor a közösségeket új szerepek vállalására késztetik.

 

Nem folytatható az a több évtizedes gyakorlat, amikor a tanulási folyamat lezárul az iskolai tanulmányok befejezésével. Kutatások és mérési tapasztalatok egyaránt azt támasztják alá, hogy a hazai oktatás tartalmának és módszertanának átalakítása szükségszerű, elodázhatatlan. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át. Különösen fontos a fiatalok megfelelő korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei.

 

Szükséges, hogy a tanulók életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával.

 

A program meghagyja a pedagógus felelősségét annak megítélésében, hogy csoportjában és egyénileg tanítványaival honnan indul, milyen tempóban halad, milyen módszereket követ.

 

Mi az idegen nyelvi (angol / német) kompetencia?

A kompetencia alapú nyelvoktatás célja a nyelvoktatás tartalmi és módszertani megújítása. Ez a szemlélet elősegíti a gyerekek nyelvi kommunikatív kompetenciájának fejlesztését és az önálló nyelvhasználat kialakulását. A készségfejlesztésre épülő nyelvtanítási anyagok előtérbe helyezik a tevékenységekre épülő nyelvtanítási módszereket, az autentikus anyagok használatát, a tanulási stratégiák kialakítását, a felfedező tanulást, az önállóságra nevelést, a kooperativitást és a differenciálást.

 

A fiatalok egyéni igényeihez igazítva tudják azonosítani az oktatás során megismert tanulási technikákat és stratégiákat, elősegítve ezzel az egyén tanulására vonatkozó egyedi paraméterek felismerését, tudatosítását és esetleges korrekcióját.

 

Tudják alkalmazni a tanítási – tanulási folyamatban a megismert módszereket.

 

Legyenek képesek a gyerekek önálló tanulását segíteni a megfelelő tanulás-módszertani technikák megismertetésén és begyakoroltatásán keresztül.

 

Mi az életpálya-építés kompetencia?

Az önmeghatározás nem passzív önismeret, hanem az egyén állandóan visszacsatolt, aktív viszonya a feladathoz és az együttműködő partnerekhez.

A legszélesebb körben alkalmazható részképességek alkotják, melyeket elsősorban az önálló tanulói tevékenységek során lehet fejleszteni.

A fejlesztés célja az, hogy megfelelő önismerettel és önértékeléssel rendelkező, az önálló információszerzésre alkalmas végzendő tevékenységeit tudatosan tervező és végrehajtó diákokat neveljünk, akik ezeket a képességeiket csoportban is hatékonyan tudják alkalmazni.

 

Képességek: önellenőrzés, helyzetelemzés, szerep-meghatározás, saját teljesítőképesség becslése, kooperáció, alkalmazkodás, normakövetés

Ismeretek: standardok, elemzési módszerek, szerepismeret, a követelmények eléréséhez szükséges kompetenciák, tudás ismerete, a körülmények és a helyzet pontos ismerete, normaismeret

Attitűdök: önkontroll igénye, helyzetelemzés igénye, a szereppel való viszony deklarálása, kudarctűrés, kitartás, próbálkozási hajlandóság, szolidaritás,segítőkészség, csoporttudat, saját szükségletek és igények kielégítésének késleltetni tudása, normatudatos magatartás

 

Önbemutatás:

Képességek: szóbeli és írásbeli szövegalkotás: közlő, elbeszélő, leíró, kapcsolatápoló szövegtípusokban.

Ismeretek: önismeret, a szövegtípusok ismerete, az önbemutatás céljának ismerete, a helyzet normáinak ismerete, a saját pozíció ismerete.

Attitűdök: önérdek-érvényesítés, megnyilvánulási igény

Stratégiaalkotás: (az a kompetencia, amelynek részképességeit minden feladat-megoldási helyzetben – legyen az egyéni vagy csoportos feladat – alkalmaznunk kell. Ez azt is jelenti, hogy e képességek fejlesztésére és gyakorlására a legszélesebb körben nyílik lehetőség).

Információkezelés: adatgyűjtés, adatkezelés-rögzítés, adatkezelés-összefüggések, lényegkiemelés, koherencia, információalkotás-átadás, informatika alkalmazása,

 

Tervezés: célmeghatározás, a szükséges tevékenységek, a tevékenységek sorrendje, megvalósítási út választása, a megvalósítás ütemezése

Ismeretek: adatok gyűjtési és rögzítési módjának ismerete,az adatok elektronikus gyűjtési és rögzítési módjának ismerete,elemzési,rendszerezési eljárások ismerete, a tervkészítés elemeinek ismerete, a tervkészítés módjának ismerete

Attitűdök: céltudatosság, pontosság, időérzék

 

Stratégia megvalósítása

Képességek: a tervnek megfelelő haladás, elemzés – értékelés –visszacsatolás, szükség esetén tervmódosítás, kooperáció, alkalmazkodás, a végzett munka értékelése – önértékelés

Ismeretek: a tervben szereplő célok, utak, eljárások ismerete.

Attitűdök: céltudatosság, pontosság, kontrolligény, kudarctűrés, kitartás, próbálkozási hajlandóság, norma és szerepkövetés

 

Mi a szociális kompetencia?

Az oktatással kapcsolatban az elmúlt évtizedekben gyakran hallhattuk, hogy az iskola feladata az oktatás mellett a nevelés is, a tanítás során számításba kell venni a gyerekek képességeit, a tananyagon kívül gondot kell fordítani azok fejlesztésére, kibontakoztatására.

Ez ma is így van, de ma már többet tudunk ezekről a szakmai kérdésekről, így a megtanítandó tananyag mellett a pedagógia előterébe kerülhetett a gyerekek egész személyiségére, igényeikre és a külvilág megváltozott elvárásaira való figyelem is.

A pedagógusok talán legkiemeltebb feladata napjainkban a kompetenciafejlesztés.

Tudósok, szakemberek vitatkoznak e fogalom pontos meghatározásán, több variáció is született. Abban azonban valamennyien egyetértenek, hogy a kompetencia több, mint a készség- vagy képességfejlesztés.

Az általunk is vallott meghatározás szerint az ismeretek, a képességek és a megszerzett tudás sikeres alkalmazásának együttesét nevezzük kompetenciának.

Szociális kompetencián pedig minden olyan társas képességet, készséget értünk, amelyek segítenek jól beilleszkedni szűkebb és tágabb környezetünkbe, azaz amelyekkel sikeresek és hatékonyak lehetünk társas kapcsolatainkban.

Ki kell alakítani a gyermekekben azt az érzést is, hogy képesek arra, amit meg szeretnének valósítani: tehát a munkával, a tevékenységgel párosuló belső biztonság és magabiztosság nélkülözhetetlen velejárója e kompetenciaterületnek.

 

Hosszú távú célkitűzések

A kompetencia-alapú képzés bevezetése az egész életen át tartó tanulás megalapozása az iskolázottsági szint általános emelkedése

Az esélyegyenlőség javulása – sajátos nevelési igényűek, romák –, a tudásalapú társadalom kialakulása, az általános életszínvonal emelkedése.

Megfelelő, gazdaságilag stabil képzés biztosítása a munkanélküliség csökkentése érdekében, a jövedelemszerző képesség növelése, a munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségek bővülése a városban, a térségben, a régióban

 

A projekt célja

  • Iskolánk életében újítási folyamat indul el, amely új szemléletet, új módszereket kíván meghonosítani, érintve a legfontosabb kompetenciákat.
  • Az intézményvezetés és a pedagógusok módszertani megújulása
  • Az oktatás színvonalának emelése, új típusú eszközrendszer komplex alkalmazásával
  • A részvevő tanulók képességkibontakoztatása, felzárkóztatása, megfelelő szocializációja
  • A tanulói lemorzsolódás csökkentése
  • Partnerkapcsolatok elmélyítése (szülők)

 

Várt eredmények

  • Átdolgozott pedagógiai program, tantervek, és dokumentáció létrejötte. Korszerű tartalmak és metodikák, módszerek alkalmazása.
  • Pedagógiai kultúra megújulása.
  • Mindennek megfelelően az új stratégiai terv és integrációs fejlesztési terv kidolgozása.
  • A beszerzett eszközök alkalmazása a képzésben, hatékony használatukra képes pedagógusok
  • Differenciált képzések, személyre szóló fejlesztések eredményeinek javulása, szocio-kulturális hátrányok mérséklődése

 

A foglalkozásainkon leggyakrabban használt feldolgozási módszerek a következők:

  • Kooperatív tanulás: a hagyományos csoportmunkától eltérő csoportos tanulás, amelynek során minden gyerek azonos mértékben, szorosan együttműködve vesz részt a közös munkában. A csoport csak akkor lesz sikeres, ha minden résztvevő tudása legjavát adva aktívan dolgozik. A gyerekek a feladatok többségét közösen oldják meg, és ennek során állandóan kommunikálnak egymással, alkalmazkodnak egymáshoz és a siker érdekében arra törekednek, hogy a legjobbat hozzák ki magukból és egymásból.
  • Beszélgető kör: olyan beszélgetési módszer az osztályban, amely megtanítja a gyerekeket a saját magukkal és a másokkal való törődésre, az önkifejezésre, érdekérvényesítésre, a közös döntések meghozására.
  • Drámajáték: egy-egy téma, szituáció, tananyagrészlet eljátszása valódi élménnyé válik a gyerekek számára, hozzásegíti őket ahhoz, hogy saját gondolataikat, érzéseiket kifejezzék és megvalósítsák.
  • Vita: a diákok megismerve a vita szabályait, álláspontokat fogalmaznak meg, álláspontjukat-ismereteiket felhasználva megvédik, eközben megtanulják mások véleményét elfogadni, beleképzelni magukat mások helyzetébe, megoldásokat találni a véleménykülönbségekre.

 

Hogyan történik az értékelés, osztályzás?

A foglalkozások egy részén, a szokásos módon, jegyekkel értékeljük a gyerekek munkáját.

Alkalmazzuk a százalékban, pontokban kifejezett értékelést is, ami több információt ad, mint egy osztályzat.

A témák és a feldolgozás jellege miatt nincs mindig helye a számszerűsített értékelésnek.

Ebben a programban az értékelés számos más formáját is alkalmazzuk, gyakori a visszajelzés, az elismerés, a bíztatás a további munkára, segítség a gyengeségek, hiányosságok leküzdésében.

A diákok teljesítményét sokszor szövegesen értékelik a tanárok szóban vagy írásban. Ez a forma alkalmat ad az árnyalt vélemény kimondására, a gyerekek fejlődésének támogatására.

A pedagógusok által adott értékeléseken kívül nagy szerepet kap az önértékelés is, valamint egymás értékelése, amikor a gyerekek társaik teljesítményéről, részvételéről fogalmazzák meg véleményüket, az is előfordul, hogy a diákok a tanári munkáról mondják el benyomásaikat.

 

A pályázat eredményességét segítő a következő gépek, berendezések, felszerelések kerültek beszerzésre.

HEFOP/2005./3.1.3 „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” Költségek
Sorsz.Összetevők Mennyiség, Mennyiségi egység Egységár (HUF) Összes költség (HUF)
3.2.2. Képzéshez szükséges gépek, berendezések, felszerelések beszerzése 5 150 000
Projektor-aktívtábla-számítógép készlet 3,0 darab 1 000 000,0 3 000 000
Mobil prezentációs eszközökből álló egységes készlet 2,0 darab 200 000,0 400 000
Hordozható számítógép 5,0 darab 200 000,0 1 000 000
Multimédiás számítógép 5,0 darab 150 000,0 750 000
(az eszközök paraméterei az eszközfeltétel útmutató szerintiek)

A beszerzett eszközökkel a tanórák pedagógiai munkáját színesebbé a tanulók számára érthetőbbé tudták tenni tanáraink. A projektor-aktívtábla-számítógép készlet lehetővé tette, hogy az épületben kialakított teljes körű internetes hozzáférés (WIFI) segítségével olyan széles körű tájékoztató – ismertető anyagokkal, (filmekkel) tudtuk bővíteni a tananyag tartalmakat, melyek a tankönyvekben nem lelhetők fel. A mobil prezentációs eszközök a pedagógusaink számára olyan lehetőségeket szabadítottak fel, melyek a számonkérés, értékelés munkájában hoztak nagy előrelépéseket. A multimédiás számítógépek használatával munkaközösségek egységes tananyagrendszerek kidolgozását tette lehetővé. Pedagógusaink a központi programból elkészített helyi tantervek alapján multimédiás anyagokat készítettek az azonos évfolyamban tanul egy szakma csoporton belül lévő osztályoknak. Ezekkel a multimédiás anyagokkal (melyek folyamatosan frissíthetők) folyamatosan bővítjük az iskola oktatási segédeszköztárát.