Szivárvány Baptista Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola

1204 Budapest, Pöltenberg utca 10-12.
Telefon: 06 1 347-0950
iskolaszivarvanygszkihu

Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai

1.  Az írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének rendje

Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét.

A sajátos nevelési igényű tanulóink között speciális esetben (pl.: dadogás) más beszámoltatás alkalmazható, - a tanuló illetve a szülő kérésére.

 

1.1  Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya

A céltól függően a beszámoltatás különböző formái különböző mértékben hangsúlyosak a tanulók tudásának értékelésében. Amennyiben a cél a diagnosztizáló vagy szummatív funkció, az eredményeket nem számítjuk bele a tanuló tudásának értékelési folyamatába, hiszen a cél ezekben az esetekben helyzetfeltárás a tanulási folyamat tervezéséhez, ill. az eredmények regisztrálása egy-egy tanítási-tanulási periódus végén, s a további lépések meghatározása ezek tükrében. (Ezen számonkérések helyét és mérési körét éves szinten rögzítettük. „A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája” című táblázatban.) Mivel ezekkel elsősorban alapkészségeket kívánunk mérni (olvasás és szövegértés, írás, számolás) és vizsgálni, így ezek formája írásos beszámoló. Ha a cél annak mérése, hogy milyen mértékben sajátított el a tanuló egy-egy tananyagrészt, tantervi követelményt, beszámítjuk a tanuló tudásának értékelési folyamatába az elért eredményt.

 

Beszámoltatás formái és rendje

Formái

Célja

Tervezése

Rendje, tájékoztatás

Ellenőrzés, értékelés

Dolgozat

A tanulási folyamat közben jelentkező problémák feltárása

 

Előző tanórán

Tanári ellenőrzés,

értékelés osztályzatai

Szóbeli feleltetés

Rövid ismeretanyag elsajátításának mértéke

Tanmenetben, óravázlatban történik

Tanórán

 

Értékelés osztályzattal vagy egyéb módon, önértékelés

Témazáró dolgozat

Szükség szerint egy adott tananyag számonkérése

Tanmenetben

A témazáró dolgozat megírását megelőző hét

Tanári ellenőrzés, %-os értékelés és osztályzat

Félévi és év végi felmérés

 

Nagyobb tananyag egység számonkérése

Éves munkaterv, tanmenet

Megírását megelőző hét

Tanári ellenőrzés, %-os értékelés és osztályzat

Belső mérés

A tanulók tudásának mérése

Időszakos

Előre tervezett,

IMIP

Megírását megelőző

2 hét

%-os mérés

Házi feladat

Tanulói aktivitás és motiválás,

gyakorlás, megerősítés

Tanmenetben

Tanórán

Tanári ellenőrzés

Önértékelés

Gyűjtőmunka

Tanulói aktivitás és a többoldalú

megerősítés

Tanmenet

óravázlat

 

Tanóra

Tanári ellenőrzés

 

Rendje, korlátai: a pedagógusok határozzák meg az írásbeli beszámoltatásokra vonatkozó eljárásokat az iskolai ajánlásokkal, követelményekkel egyeztetve, melyek:

  • napi írásbeli számonkérések száma egynél több nem lehet,
  • egymás után következő napokon nem lehet tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés,
  • lehetőleg a hét első napján ne legyen tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés,
  • alacsonyabb évfolyamokon – 9.-10. évfolyam – hetente csak egy írásbeli beszámoltatás lehetséges.

Szerepe, súlya a tanulók tudásának értékelésében: A beszámoltatás formáját a számon kért ismeret, ill. a tanuló együttesen határozzák meg. Ezért nem teszünk különbséget a különböző számonkérési módok súlya, szerepe között.

Egységesen értékeljük tehát az elsajátított ismeretanyag minőségét, mennyiségét a képességek, készségek minőségi és mennyiségi gyarapodását:

  • észlelés,
  • figyelem,
  • emlékezet,
  • képzelet,
  • gondolkodási műveletek (analízis, szintézis…),
  • grafomotoros képességek,
  • gondolkodási képességek (feladatmegoldó, ítéletalkotás…),
  • kommunikációs képességek: beszédképesség, beszédértés-képesség, írásképesség, olvasási
  • képesség,
  • önértékelési képesség.

 

Az értékelés rendszerességére vonatkozó eljárásokat a nevelőtestület határozza meg. Erről a tanulót és a szülőjét az erre a célra elkészített, törvényileg szabályozott, nyomtatvány formájában tájékoztatjuk.

 

1.1.1   Beszámoltatás rendje

Követelményei:

  • Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, ill. az ezzel szorosan összefüggő értékelés az értékelés funkcióit tekintve mindhárom hagyományos területeit lefedi:
    • Diagnosztikus, prognosztikus, korrekciós funkció: helyzetfelmérés a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez.
    • Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget.
    • Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció: egy-egy tanítási- tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket.
  • Az értékelés viszonyítási körét figyelembe véve az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése során a kritériumra orientáltság, vagyis az iskola tantervi követelményeihez viszonyított teljesítmény mérése az irányadó
  • Értékeljük a tantervi követelmények figyelembevételével a tanuló önmagához mért fejlődését, az ismeretek elsajátítása, a képesség, a készség minőségi gyarapodása terén, az iskolai követelményeken túlmutató tudást.

További alapelveink e két területen:

  • Viszonyítási alap maga a tanuló önmagához mérve, egyéni fejlődését figyelembe véve
  • Objektivitás és megbízhatóság.
  • A számonkérés alapja a kellő mélységben elsajátított és begyakorlott ismeretanyag.
  • Folyamatosság.
  • Változatos mérési és értékelési formák érvényesüljenek.
  • A beszámoltatás, számonkérés értékelése kiindulópont a további folyamatok meghatározásához.
  • Személyre szóló legyen az értékelés, amennyiben mód van rá, a számonkérés.
  • Fejlesztő, ösztönző jelleg érvényesüljön.
  • Jutalom maga a sikeres tevékenység.
  • Az értékelés köre: a pedagógus értékelje az egyént, a közösséget, az egyén értékelje önmagát, a közösség tagjai egymást.
  • A feladatok – az ismereteken túl – mérjék a tanuló önállóságát, tevékenységének szintjét, attitűdjét, viszonyulását, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét.
  • A mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat és eszközhasználatot kérje számon.
  • A tanulók által ismeret begyakorlott algoritmusokat, feladatmegoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak a mérőeszközök.
  • Minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz.

 

1.1.2  Az írásbeli számonkérés formái, rendje:

  • Év eleji szintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar-, idegen nyelvből, és matematikából.
  • Röpdolgozat
  • Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal.
  • Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban).
  • Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből.
  • Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak.
  • Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás.
  • Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból,
  • Számítógépes feladatmegoldás informatikából.
  • Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása.
  • Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből.
  • Otthon elkészítendő házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző.
  • Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Értékelése súlyozottan történik.
  • Év végi záródolgozatok, évfolyamfelmérések.
  • Felnőttoktatásban írásbeli negyedéves beszámolók, a szakközépiskolában próbavizsgák.
  • Portfóliók, tanulmányok

1.1.2.1  Az írásbeli számonkérés értékelése, súlya

Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül kell kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait duplán megkülönböztetett színjelzéssel írjuk be, és kétszeres súllyal vesszük figyelembe.

A javított írásbeli munkák a tanulónak visszaosztásra kerülnek (legkésőbb a tanév végéig). A pedagógus dönthet a fénymásolatok megőrzéséről.

1.1.2.2 Az írásbeli számonkérés korlátai

  • Sajátos nevelési igényű vagy nevelési tanácsadói szakvéleménnyel rendelkező esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján
  • Egy tanítási napon legfeljebb kettő, egy tanítási héten belül legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható
  • A tanulókat tájékoztatni kell, hogy mi a szerepe, milyen a súlya a házi (beszámoltatási céllal készülő) dolgozatoknak, röpdolgozatoknak, témazáró stb. dolgozatoknak.

 

1.1.3   A szóbeli számonkérés formái, rendje

  • felelet: adott tananyagból, memoriterből
  • feladat szóbeli megoldása
  • kiselőadás, beszámolók
  • gyűjtő- és kutatómunka eredményének ismertetése
  • grafikonok, diagramok, statisztikai adatok és egyéb elemzések
  • önálló vélemény megfogalmazása
  • egyéb tanórai szereplés
  • frontális beszélgetés: osztályfeleltetés; a pedagógus egymást követő kérdéseire válaszolnak a tanulók

1.1.3.1           A szóbeli számonkérés értékelése, súlya

  • Szóbeli számonkérés során a hibás válasz javítása azonnal történik, ez segíti a tananyag helyes rögzítését.
  • A számonkérés során azonnali osztályzat adható, illetve a pedagógus döntésétől függően több szóbeli feleletre is adhat egy érdemjegyet.
  • A frontális beszélgetés, osztályfeleltetés, önálló vélemény megfogalmazása során a tanulók nem kapnak érdemjegyet.

1.1.3.2           A szóbeli számonkérés korlátai

  • Sajátos nevelési igényű vagy nevelési tanácsadói szakvéleménnyel rendelkező esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján

 

1.1.4   A gyakorlati számonkérés formái, rendje

  • egy-egy produkció bemutatása (rajz, egyéb műalkotás, munkadarab, tornagyakorlat, számítógépen végzett munka, szakképzésben az adott szakma által előírt gyakorlati feladat teljesítése stb.)
  • kísérletek, mérések elvégzése
  • projekt munka (összetett, tanórai kereteken túlmutató, több tantárgyon átívelő egyéni vagy csoportmunka)

1.1.4.1  A gyakorlati számonkérés értékelése, súlya

  • A feladat értékelése a pedagógus döntése alapján történik. Amennyiben osztályzatot nem kap a tanuló, abban az esetben is szóbeli értékelés szükséges az elvégzett munka alapján.

1.1.4.2  A gyakorlati számonkérés korlátai

  • Sajátos nevelési igényű vagy nevelési tanácsadói szakvéleménnyel rendelkező esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján

 

1.2  Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje

 

Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek fontosságát, és törekedjenek minél teljesebb megvalósítására.

1.2.1  Az otthoni felkészülés szerepe

  • a tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása,
  • a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése,
  • az összefüggések felismerésének gyakorlása,
  • a problémamegoldó készség fejlesztése,
  • az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása,
  • felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszintmérés különböző formáira,
  • az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál,
  • általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.

 

1.2.2  Az otthoni felkészülés formái

  • az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével.
  • az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat).
  • nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat).
  • a szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat).
  • a diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat).
  • felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján.
  • átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.

A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.

 

1.2.3  Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése

  • tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon.
  • kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon.
  • speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő.
  • az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon.
  • a szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját.
  • a szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.

 

1.2.4 Az otthoni felkészülés ellenőrzése

  • A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz.
  • A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük.
  • A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel.
  • Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.

 

1.2.5  Az otthoni felkészülés koordinációja

  • A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen.
  • Az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk.
  • Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti.
  • A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata.
  • Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal.
  • A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.

(Forrás: Az intézmény Nevelési, Pedagógiai és Szakmai Programja)